Köln, Németország; 2021
Az autópálya – rendőrség aktívabb, mint valaha. Ellenfeleik gyorsak és veszélyesek. Semir Gerkhan és kollégái nap, mint nap az életüket kockáztatva mindent elkövetnek, hogy megóvják a civil közösség életét. Akció, krimi és rengeteg összekuszálódott szál, amit ki kell bogozni. A döntés a tiéd, hogy mihez kezdesz vele. Itt lehetsz rendőr vagy más szakmával rendelkező, állhatsz a rosszak oldalán vagy a jók mellé, akár még gyermek szerepébe is bújhatsz. Karakterednek csak a képzelet szab határt.
Kedves Idegen számunkra nagy öröm, hogy ide tévedtél. Ez azt jelenti, hogy komolyan érdekel szerepjátékunk. Ha jól ismered a sorozatot és rajongsz érte akkor közöttünk a helyed. Nem kötelező a sorozatból választanod, lehet saját is. Hozd a barátodat és alkossatok egy párost akár.
Egy kérésünk van csupán. Mielőtt játszani kezdesz olvasd el a világunk leírását és a szabályzatot, hogy tisztában légy a mi történt és mit kell betartanod. Amit kínálunk családias hangulat, segítőkész staff és megannyi kaland. Nézz hát szét és foglald el a téged megillető helyet.
a Staff
Hozzászólások száma : 16 Age : 17 Lakhely : Köln Foglalkozás : diák * :
Tárgy: Hope Williams Pént. Júl. 31, 2015 12:16 pm
Hope Williams
Név: Hope Williams Becenév: Hope, Pöttöm Életkor: 13 év Születési hely, idő: Los Angeles, USA; 2001. december 15. Nem: nő Foglalkozás: diák Hobbi: olvasás, csavargás, csínytevés Társ: még nincs Párkapcsolat: egyedülálló
~Family~
Anya: Dr. Sarah J. Williams, 32 éves, 3 éves koromban láttam utoljára, nem nagyon emlékszem rá, de ami rémlik, sokat tett értem Apa: Zack Reynolds, 35 éves, jó a kapcsolatunk, bár női dolgoktól elzárkózik így sok mindent nem tudok vele megbeszélni Testvér: nincs Egyéb: nincs
~My life~
A nevem Hope Williams, de szinte mindenki csak Pöttömnek szólít. Hát, igen, nem nőttem túl magasra. 13 évesen 140 centivel jócskán eltűnök a fűben az osztálytársaim mellett, azonban futóversenyben verhetetlen vagyok. Los Angelesben születtem egyke gyerekként. Hogy pontosan miért váltak külön a szüleim még a mai napig nem tudom. Az anyukámra már nem emlékszem és apukám sem akar róla beszélni, fotóm nincs, csupán egy plüss cica, amit tőle kaptam és nem hiányozhat az ágyamból. De ez nagyon nem jó, mert semmi női témát nem tudok apuval megbeszélni. Ilyenkor átmegyek a barátnőm anyukájához és tőle kérdezem meg. Sokszor érzem, hogy jó lenne nekem is egy anyuka, de nem vagyok olyan bátor, hogy elinduljak Németországban megkeresni. Mi van akkor, ha nem is akar látni? Valószínű már rég új életet kezdett, van férje és gyerekei. Mindennek ellenére nagy álmom megtalálni és megismerni őt. Apukám mindig el akarta hitetni velem, ha szóba kerül az anyukám, hogy ő eldobott magától, de ezt valahogy nem tudom elhinni. Hiszen, akiket ismerek, őket is szeretik az anyukájuk. 7 éves koromban volt egy vakbélműtétem, ennek nyomait egy életre magamon viselem. Az idén leszek 8. osztályos, de még nem tudom, mihez kezdek magammal. Az édesapámmal élek egy Köln melletti falucskában és nagyon jó apa. Imádok itt lakni! Nem csak azért, mert egy iskola van a faluban, hanem, mert az összes gyereket ismerem, és együtt játszunk tanulás után. Alapvetően életvidám vagyok, mindenben csak a jót látom, ha rajtam múlna még a betörőnek is segítenék elvinni a tévénket, ha azt mondja, hogy szerelő. Szeretek mozogni, táncolni, már kiskorom óta. Társastánc szóba sem jöhetett, hiszen a korosztályos fiúk mind magasabbak voltak. Így maradt a modern tánc és az óta is az iskolai csapat oszlopos tagja vagyok. Rám mindenben lehet számítani. 10 éves voltam mikor egy nap az osztálytársam behozott egy újságot és azt mondta, hogy szerinte ő az én anyukám, mert nagyon hasonlítok rá. Megnéztem a fotót és egy nagyon csinos hölgy „nézett rám” szomorú szempárral. Ma már csak annyira emlékszem belőle, hogy Sarah volt a neve és egy orvosi riport csináltak akkoriban. „Túl ronda vagyok hozzá.” kavargott a gondolat a fejemben, de az újságcikket elraktam. Azonban hamarosan ez a cikk eltűnt a fiókomból, amit nem tudtam mire vélni, mert én biztosan nem tettem máshová. Így az egész lakást felkutattam, de sehol sem találtam meg. Azt gyanítottam, hogy apu talált rá és vette el tőlem. Akkor mégis ez a nő lenne az én anyukám, aki állítólag elhagyott engem? Kíváncsi lettem és abban bízom, hogy egyszer találkozhatom vele. Talán akkor összeáll a kép!
~I’m a…~
Jellem: Egy igazi lázadozó lány vagyok annak, ki először meglát. De, aki ismer, az tudja, hogy valójában csak egy lány, aki egyedül van. Kinézet: Hosszú, egyenes barna hajam van, barna szemem az öltözködésem helyzetfüggő. Például iskolába szépen felöltözve megyek, de kintre a barátok közé elég egy szakadt tornacipő egy farmerral és egy pólóval. Alacsony vagyok, csupán 140 centi és vékony, innen is kaptam a becenevem. Bőrön színe világosbarna. Félelmek: ★ vihar ★ magány Erőssége(i): ★ irodalom, nagyon hamar tanulok meg verseket ★ testnevelés, imádok futni, imádom a gyorsaságot Gyengesége(i): ★ nem bírom, ha szidják az anyukámat akkor sem, ha nem tudok róla semmit ★ matematika bár eddig még nem buktam meg belőle
~Other~
Személyes tárgya(i): egy plüsscica, amit még az édesanyámtól kapott, már szakadt, de nem dobom ki soha Különleges ismertetőjegye(i): egy vakbélműtét utáni heg a hasamon Szolgálati autó: nincs Avatár alany: Ciara Bravo
Isolde Maria Schrankmann főállamügyész
Hozzászólások száma : 46 Age : 59 Lakhely : Berlin Foglalkozás : államügyész Rang : főállamügyész
Tárgy: Re: Hope Williams Pént. Júl. 31, 2015 8:06 pm
Kedves Hope!
Gratulálok az előtörténetedhez! Szép munka volt! Szomorú, hogy nem tudod ki az anyukád, de remélhetőleg hamarosan megtalálod őt. Akkor végre megbeszélheted a női problémáidat vele. A karakterlapod el van fogadva. Most nincs más hátra, mint elindulj a nagyvilágban és játssz! Azért ne küldj diliházba senkit!